Fogarasi József vagyok, 1940-ben születtem Debrecenben és most is itt élek.
Fiatal koromban aktív futballistaként, 1950-től 1971-ig az akkor NB.II és NB III. osztályokban játszottam.
Már 1954-ben beléptem a Debreceni Postagalamb Egyesületbe- akkor még szülői felügyelet és rendőrségi engedéllyel.
Az aktív labdarúgás mellett sokat időztem Kovács József Kelet II kerületi vezetőjénél, akikkel családi barátság is kötődött. A kezdeteket ott tanultam, úgy a galambászat, mint a szervezeti élet területén. Többen voltunk akkoriban fiatalok a "jogász Kovács" vendégei és lelkes hallgatói.
Már 1968-ban a Kelet II kerület Versenybizottságának elnöki tisztét tölthettem be. Akkoriban még a "KÉKCSODÁVAL" történtek a versenyszállítások közösen a Kelet I kerülettel.
Több féle kapcsolatom lett a Szövetséggel, tagja lettem a szövetségi tanácsnak. A sportolói ismertségem kapcsán megkeresett a D. Dózsa elnöke és felkért, hogy ötödik szakosztálynak vigyük be a galambászokat, hogy a cselgáncs, kézilabda, sportlövő és ökölvívó sportág mellett a kiemelt egyesületi státuszt megkaphassa az egyesület. Akkoriban voltam szakosztály vezetője még az ökölvívóknak is.
A Dózsa kézilabda csapat 1975 évben nyert magyar bajnoki címet, mi galambászok tevékenyen vettünk részt a teltházas 11 000 néző kulturált fogadásában.
Majd 1978-ban megválasztottak a kerület elnökének, 1982-ben átszerveztem a kerületet és létre jött a Debrecen és környéke Postagalamb Egyesület 19 egyesület tömörülésével, akik szakosztályként és nem önálló egyesületként voltak tagok, a taglétszám 400 fő feletti volt. Az egyesülés lényege az volt, hogy beindítottam egy vállalkozás alapú fuvarozói tevékenységet.
A kapcsolatok kihasználásával az első Barkas tgk-t 17 000 ft-ét vettük részben kölcsönből. A gazdálkodás eredménye a fejlesztés alapja lett és rövid időn belül meghatározó szerepet tudtunk vállalni a társ kerületek, Törökszentmiklós és Dél Tisza Kerületek versenyszállításában. A Titász Vállalat Számítástechnikai központjával saját programot készítettünk és a díjlisták a verseny utak után egy héten belül a tagokhoz jutottak.
Nemzetközi kapcsolataink is fejlődtek. A cseh, NDK utak programja volt akkoriban csak elfogadott. A szövetség akkori vezetése Kurucz Attila és Deli Ferenc delegált a Lipcsében rendezett NDK kiállításra bírálónak. Ott szoros barátságot kötöttem Jürgen Reihert kerületi elnökkel és családjával, aminek eredménye lett a magyar galambászok segítése a feleresztésekkor és vendéglátása a lipcsei versenyeiken. Sőt többször előfordult, hogy a mi autónk hozta az NDK-s galambokat magyarországi versenyeikre.
Nagyon hatás és az óta tartó ismeretség, barátság alakult ki 1980-ban Dr. Detlef Langheim Reken-i galambásszal és néhai Dr. Hans Reimann, Rolf Compessel. 1981-ben meghívtak a Németszövetség Dortmundban rendezett kiállításra, azóta minden évben kiutazom erre a rendezvényre. Sőt kiterjesztettük a találkozókat a minden év novemberében megrendezésre kerülő Kasseli rendezvényre is. A többszöri német, holland és belga utam során jártam a világ elitjéhez tartozó galambászoknál, teszt telepeken, tenyész centrumokban. Képekben, videón és szóban tartott beszámolóim alapján határozat el Szárai Tibor a Hajdúszoboszlói Alfa-Albatrosz teszt telep megalapítását. Annak alapjait és első szárnypróbálkozásait igyekeztem hatékonyan segíteni.
Voltak olyan állandó szövetségi rendezvények, amelyeknek rendezői feladatát Kurucz Attila szövetségi elnök és a mindenkori főkönyvelő rám és a debreceni csapatra bízta. Ezeket a három napos rendezvényeket sikeresen és mindenki számára megelégedésre és élményekben maradandóan bonyolítottuk le.
A fordulat 1989-1992 között következett be. A rendszerváltás felszínre hozott olyan az én mozgásteremhez idegen változásokat, elsősorban emberi gyengeségeket, melyek gondolkodásra késztettek és úgy döntöttem, hogy nem kívánok a változások útjába állni és átmenetileg szüneteltetem a versenyszerű postagalambászatot. Átváltottam a németjuhászkutya tenyésztésére. Ez a fizikailag és anyagilag sem könnyű sport egész embert kíván, mint minden, amit az ember magas szinten kíván gyakorolni. Galambász barátaim segítségével sikerült a legjobb kennelekhez eljutni és vásárolni. Így a kitartó munka meghozta az eredmény és 1995-ben saját tenyésztésű kutyámmal a németszövetség Főtenyész szemléjén Karlsruheban 96. helyen az eddigi legjobb magyar kiállító eredményt értem el. Több évig láttam el a helyi németjuhászkutya egyesület elnöki tisztét, szervezésem alatt németországi bírókkal rendeztem kiállításokat, szabadban és teremben, Magyar Főtenyész szemlét. Az idő azonban nem állítható meg. Közel a 65. évemhez már nem bírtam a kiállítások fizikai terheit- egy kiállításon németjuhászoknál, egy osztály bírálatánál a felvezető és gazda 2-4 km-t is le kell, fusson. Ezt belátva 2003-ban visszatértem a postagalambokhoz, a kutya kenneleket galambházak váltották fel és megindult a tenyésztés és a versenyzés.
Ezekre vonatkozóan a képgalériában bőven található képes bemutató. Minden érdeklődő, minden sport kapcsolatot kereső sporttársamnak szívesen segítek, úgy, mint a korábbiakban is. Kérem, csatlakozzanak a WEB laphoz, írjanak, kérdezzenek, javasoljanak. A párbeszédek az egymás eredményeinek ismerete, azok megbecsülése jelenthetnek felüdülést és fejlődést ebben a szép és nemes hobbyban.

Fogarasi József